Magyar Vitorlás Szövetség
A SZÖVETSÉG TÖRTÉNETE
A magyar vitorlás sport az 1920-as évek második felében indult robbanásszerűen dinamikus fejlődésnek. A versenyek iránti növekvő igény, a vitorlás egyesületek erősödése, a hajóosztálypolitika szervezésének szükséglete, és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének szükségszerűsége 1929-ben életre hívta a Magyar Vitorlás és Yacht Szövetséget. De a szervezet megalakításának voltak fontos előzményei.
A Nemzetközi Yacht Verseny Szövetség 1907-ben alakult Párizsban. Létrehozásában szerepet játszottak az Ausztria-Magyarország küldöttei is.
1912-ben a nemzetközi szövetség felvette a Magyar Yacht Clubot tagjai közé, és megbízta a sporthatósági teendők magyarországi ellátásával. A gróf Széchenyi Emil vezette egyesület 1913-tól Királyi Magyar Yacht Club néven szerepelt.
1920-as évek végefelé
Az első világháború kitörése után a KMYC-et, ahogy a központi hatalmakhoz tartozó országok klubjait mind, kizárták a Nemzetközi Vitorlás Yacht Szövetségből, ám 1924-ben újra felvették tagjaik közé.
Magyarországon a huszas évek második felében a vitorlás sportban dinamikus fejlődés indult. Szaporodtak az egyesületek, a hajók, megkezdődtek a rendszeres versenyek. 1928-ban már indultak magyar vitorlázók az Amszetrdami Olimpián is
1929 december 3-án öt vitorlás klub – a Királyi Magyar Yacht Club, a Balatoni Yacht Club, a Magyar Athletikai Club, a Keszthelyi Yacht Club, és a Velencei-tavi Vitorlás Yacht Club – megalakította a Magyar Vitorlás Yacht Szövetséget, amelynek első elnöke gróf Széchenyi Béla lett.
1932-ben dr. Ugron Gábor lett a magyar szövetség elnöke. A következő tíz évben a magyar vitorlás sportot máig meghatározó, az európai vitorlázásban élenjáró programok indultak el. Akkoriban épültek a Balatonon a klaszikus vitorlásflották, felvirágzott a versenyélet. Akkor szervezték az első Kékszalagot, Csillagtúrát, rendszeressé váltak a nemzeti bajnokságok. 1933-ban a Balatonon rendezték a sportág történetének első Európa-bajnokságát. 1937-ben a magyar vitorlázók főszerepet játszottak az Európai Vitorlás Szövetség megalakításában is.
A második világháború utáni helyzetben a vitorlás sport fejlődése megakadt. A sportág a diktatúra évei alatt megtűrtté vált, a fejlődéshez segítséget nem kapott.
1948-ban a vitorlás szövetséget feloszlatták, és új vezetőkkel csak Országos Társadalmi Vitorlás Szövetség néven működhetett, majd 1957-ben lett újra MVSz.
A Magyar Vitorlás Szövetség a tagegyesületek szervezete, az egyes vitorlázók egyesületi tagságukon keresztül illeszkednek a rendszerbe. Megalakulása óta 2014-ig 19 elnök vezette.
Ma az MVSZ-nek közel négyezer tagja van. Magyarország tavain a tagegyesületek évente összesen több mint kétszáz vitorlás versenyt rendeznek. A versenyzők 50-55 különböző kategóriában, hajóosztályokban mérkőzhetnek az országos bajnoki címekért.
A magyar vitorlázás aktívan kapcsolódik a nemzetközi versenyélethez is. A Balatonon évente négy-hat alkalommal kerül sor különféle hajóosztályokban világ és Európa-bajnokságokra, Európa Kupa futamokra.
Forrás: www.mvsz.hu
TVSK
A VITORLÁS EGYLET TÖRTÉNETE RÖVIDEN
A Spartacus Vitorlás Egylet 1990-ben alakult. Alapítói a megszüntetett Budapesti Spartacus SC Vitorlás szakosztályának tagjai voltak, akik az új egyesület nevének a megválasztásával is jelezték, folytatni kívánják az arra érdemes hagyományokat. Ugyanígy történt ez akkor is, amikor az 1949-ben alapított Honvéd, Vitorlás Egyesület, majd a Budapesti Honvéd Vitorlás Szakosztálya, azután 1957-től a Bp Művész SC táblája cserélődött a bejáratnál Bp Spartacus SC-re, csak a név változott, a tagok és a szellem nem.
1991-ben lehetőség nyílt az OKISZ-tól megvásárolni a létesítményt, 93-tól pedig a területet is. Így a Spartacus Vitorlás Egylet a tagjai tulajdonában lévő telepen működik és azt gazdálkodó tevékenységével üzemelteti.
A telep területe a földvári kikötő 1936-37-es kotrásakor kitermelt iszap elhelyezéséből keletkezett mesterséges sziget, területe 7400 négyzetméter. A terület északi harmadán a Királyi Magyar Yacht Club épített klubházat, 1939-ben avatták fel. A Honvéd a terület déli, akkor még teljesen csupasz részét kapta 1949-ben, ahol sátrakban kezdték meg a sportéletet. A két terület 50-ben lett összevonva. A KMYC klubház szinte változatlan formában ma is a klubház, iroda, a hajdani Honvéd területen felépült és rengeteg változáson átesett épület a szállások, raktár, műhely, étterem, gondnoki lakás, szociális blokk helye. A telepet 3 oldalról a Balaton veszi körbe, a part felől a hajdani Mélyépítők, ma Földvári Yacht Club a szomszéd.
A Spartacus Vitorlás Egyletnek közel száz tagja van, rajtuk kívül az arra érdemes sportolók versenyző tag státuszban, az ifik pedig az utánpótlásként vesznek részt a telep életében.
Forrás: www.
BS Fűzfő Vitorlás Klub
EGY BARÁTSÁGOS KLUB BARÁTSÁGOS EMBEREKNEK
A BS Fűzfő Vitorlás Klub a Laguna Yacht Club területén működő vitorlás egyesület. A klub elsődleges célja a vitorlás sport számára az utánpótlásnevelés, de fontos a színes és élvezetes klubélet biztosítása is.
Az árnyas vízparti fák alatt, a világ zajától távol eső füves területünkön az egész család jól érezheti magát! Biztonságos, zárt kikötő várja az idelátogatókat a nyári sportlehetőségek gazdag tárházával. Vitorlázás, fürdőzés mellett a parton a foci, strandröplabda és a trambulin kedvelői is hódolhatnak szenvedélyüknek. A bicikliút közelsége pedig csábít egy élményekben gazdag Balaton körüli kerékpáros túrára.
A klub évente több versenyt is rendez:
– Caprine Kupa – Optimist hajóosztály
– Festina Kupa – Kalóz hajóosztály
A klub tagjai nyaranta -10 turnuson keresztül- vitorlástáborokat szerveznek. 1993 óta már több ezer gyerek próbálta ki Balatonfűzfőn a vitorlázást. Vitorlástáborunk 2016 nyarán pedig a Magyar Vitorlás Szövetség által szakmailag elismert képzőhely lett.
Visszatekintve az egyesület 80 éves múltjára, büszkén elmondhatjuk, hogy sikeres versenyzők sora került ki Kalóz, Optimist, Laser és 420-470 hajóosztályokból, de szörföseink is ott találhatók az élmezőnyben.
Forrás: www.nvk.hu
Földvár Yacht Club
| A FYC története
A FYC történetének kezdete valahová a múlt ködébe nyúlik vissza. A XX. század harmincas-negyvenes éveiben Balatonkenesén működött a Budapest Sport Egyesület, azaz a székesfőváros sportklubjának vitorlás szakosztálya. A föváros kenesei üdülöjének területén állt a klubház, az évröl-évre növekvö számú verseny- és túrahajó számára pedig ideális hely volt a kenesei kikötő. A vitorlásélet fejlödésének a második világháború kitörése vetett véget. A háború viharának elvonulása után a klub a Budapesti VTSK, azaz Városi Tanács Sport Kör nevet kapta, és a régi klubtagok megmaradt hajóikkal e klub keretei között próbálták feléleszteni a vitorláséletet. Az 50-es évek elején azonban újra közbeszólt a történelem: 1951-ben a VTSK-t, akárcsak a többi társadalmi egyesületet megszüntették. Az üdülöre és a vitorláskikötöre bejelentette igényét a Honvédelmi Minisztérium. Ennek a kérésnek természetesen nem lehetett ellenállni, így a volt VTSK vitorlázói kikötö és mindenféle szárazföldi bázis nélkül maradtak. Kalandos vándorlás vette kezdetét, az egyesület elöször Petőfi SK néven az 1952-es idényre Alsóörsön talált ideiglenes otthont, majd a társaság két részre oszlott: a tagok egy része az akkori egyik nagy sportegyesület, a Budapesti Vörös Meteor védőszárnyai alatt képzelte el a jövőt, a másik kis csapat viszont, amelyet RAJKAI ÖDÖN vezetett, az út- és hídépítés rögös útjára lépett. Akik ismerik a kort, azok nem lepődnek meg ezen a fordulaton, akik nem ismerik, azoknak viszont szerencséjük van. 1953-ban RAJKAI ÖDÖN vezetésével alakult meg a FYC közvetlen jogelődje, az MVSE. Ez a dallamos, hősi hangzású név a Mélyépítő Vállalatok Sport Egyesülete, avagy „Mélyépítők” nevet takarja. Az MVSE az út- és hídépítő vállalatok támogatásával Balatonföldváron, a hajókikötőben bérelt a Mahart-tól jelképes évi bérleti díjért egy területet, a vitorlástelepet. A klubtagok szállása a kikötőben található egykori Kaszinó (akkori nevén Fogaskerék Üdülő) volt, habár egyes források szerint aludtak a 70-es út építése során felállított felvonulási épületekben is, amelyek valahol a jelenlegi balatonföldvári Postahivatal helyén álltak. Az MVSE hajóparkja az induláskor az eredeti, még a háború előtt épült három hajóból, azaz FI ISTVÁN 15-öséböl, MAJOROSS LÁSZLÓ 15-öséböl és RAJKAI ÖDÖN O-yolléjából állt. Az út- és hídépítő vállalatok színrelépésével ez a hajópark rohamosan bővült, ugyanis a klub vezetősége ki tudja milyen érvekkel meggyőzte ezen vállalatok vezetőit, hogy cégüknek elemi érdeke, hogy vitorlás kishajókkal bővítsék állóeszköz-készletüket: Aszfaltútépítő Vállalat: 1 darab 15-ös yolle Betonútépítő Vállalat: 1 darab 15-ös yolle Hídépítő Vállalat: 1 darab Sztár Kavicskotró Vállalat: 1 darab 15-ös yolle 1954-ben (más források szerint 1955-ben) az Aszfaltútépítő Vállalat révén újabb hajókkal, méghozzá három Kalóz vitorlással gyarapodott az MVSE hajóparkja, így az utánpótlásnevelő tevékenység is megkezdődhetett. A kezdeti nehézségek után az MVSE gyorsan virágzásnak indult, párhuzamosan az út- és hídépítés, illetve a kavicskotrás hazai fellendülésével. Hamarosan edző- és kisérőmotoros is került az MVSE-flottába, ez volt a Poszeidon. A versenyhajó-park újabb Kalózokkal és Sztárokkal, majd Finnekkel, Repülő Hollandikkal, Cadetekkel és M-yollékkal bővült, sőt a klub hozzájutott egy 50-eshez, a legendás Szürkebarát-hoz is. A 60-70-es évek során az éppen aktuális iparpolitikai koncepció szerint az út- és hídépítő vállalatok néha egyesültek az Útépítő Trösztben, néha ismét önálló vállalatokká alakultak, ez szerencsére különösebben nem befolyásolta az MVSE-ben folyó vitorláséletet. A vitorlástelepen már álltak azok az épületek, melyek egykoron felvonulási épületként szolgáltak, és amelyeket az útépitési feladat sikeres végrehajtása után (természetesen a megfelelő adminisztratív, könyveléstechnikai lépések megtételével) töröltek az illető vállalat leltárából, készen volt a kishajók vízretételére szolgáló sólya, és 1969-ben a Poszeidont is felváltotta a Kharon motoros. A 70-es évek közepén megjelentek a klubban a 470-esek, a kor legmodernebb versenyhajói, és az MVSE műhelyében megépültek az első Optimistek a legfiatalabb korosztály számára. Az évtized végén néhány vállalkozó kedvű klubtag saját zsebből beszerzett némi poliuretán habot és üvegszál-erősítésű poliésztergyantát, és saját gyártású szörfjeikkel úttörő szerepet vállaltak az (akkor) újnak számító őrület, a „széllovaglás” hazai elterjesztésében. A 80-as évekre pedig megérkeztek a lengyel 420-asok és OK dinghyk, majd később a Laserek is. A 80-as évek végén azonban bekövetkezett egy újabb történelmi fordulat: kiderült, hogy mégse szocializmus lesz Magyarországon. Az MVSE egy darabig megpróbált a megváltozott körülmények között is az út- és hídépítés kitaposott ösvényén haladva talpon maradni, rövidesen azonban világossá vált, hogy ez csak gyökeres változások árán lehetséges. A klubtagok száma csökkent, a versenysikerek ritkultak, a hajópark egyre öregedett, az MVSE mögött álló vállalatok egyre kevésbé támogatták az egyesületet. 1994-ben az MVSE megmaradt tagjai saját kezükbe véve az egyesület sorsának irányítását, egykori klubtagok aktivizálásával és új klubtagok bevonásával megalakították a Földvár Yacht Club-ot. Az újonnan alapított Club tagsága vett egy nagy levegőt, mélyen a zsebébe nyúlt és a Mahart-tól megvásárolta a vitorlástelep területét. A FYC azóta is „saját erőből” tehát kizárólag a klubtagok befizetéseiből gazdálkodva működik, a hajóparkot pedig a tagok saját tulajdonú vitorlásai alkotják. Ez a modell persze már régóta kitünően prosperál a világ nagy részén, de az ismert történelmi okok miatt a Balatonon újra fel kellett találni. A régi latin mondást azonban mind az elődök, mind a FYC mai tagjai történelmi helyzettől és társadalmi berendezkedéstől függetlenül mindig is magukénak vallották: |
Forrás: http://www.fyc.hu
Kereked Vitorlás Klub
Klubtörténet
A klub 1979 decemberében alakult néhány lelkes “külkeres” dolgozóval. Az induláskor 1980 tavaszán mindössze egy konténer és egy famóló volt a telepen. Vásároltunk néhány kalózt, megvettük a Fergeteg nevû ötvenest, és Kuba Zoltán edzõ-telepvezetõ irányítása mellett megindult a szakosztályi élet.
Az új egyesület sok jó vitorlázót hozott, közülük a legnevesebb Fínáczy György, dr Majoross Péter és Izsák Tibor voltak.
Abban az idõben a külker vállalatok nagyon erõs cégek voltak, a Külker Sport Club a tehetõs egyesületek közé tartozott. Széles bázissal rendelkezett, tizenhat szakosztályt mûködtetve. Az egyesület fenntartói áldoztak a sportra, amit mi örömmel vettünk igénybe. A kezdeti hajóparkkal természetesen nem lehetett versenyképes szakosztályt mûködtetni, így 1980 õszén két solingot rendelt az egyesület a balatonfüredi hajógyártól. Késöbb ezeket lecseréltük minõségi versenyhajókra. Rövidesen jöttek a sikerek is. Az elsõ “külkeres” bajnokságot a Fergeteg nevû 50-es nyerte. Szinte minden évben nyert valamelyik osztályban – elsõsorban Fináczy György révén – országos bajnokságot a szakosztály, aztán már a válogatott munkájában is aktívan részt vettünk.
A felnõttek versenyeztetésével párhuzamosan nagyon komoly utánpótlás-nevelés folyt ezekben 1982-tõl. Weöres László foglalkozott a gyerekekkel Optimist-tõl a 420-asig bezárólag. Késõbb Hankó Álmos második edzõként csatlakozott az ifjúság csapathoz. Ebben az idõben került hozzánk a Kharon motoros Földvárról.
1984-ben megépült a kikötõ, majd négy év múlva a klubház. A telep nem került a szakosztály tulajdanába, azt változatlanul a külker vállalatok birtokolták. Õket igyekeztünk maximálisan kiszolgálni, vezetõiket meghívtuk vitorlázni, tanfolyamokat szerveztünk a dolgozók és gyermekeik részére. Évente nyolcvan-száz gyerek tanult meg itt vitorlázni. Ezeket a vitorlás oktató nyaraló táborokat a mai napig szervezi a klub nagy sikerrel.
A kilencvenes évek elején az átalakulás következtében a külker vállalatok jelentõs része átala- kult, megszûnt. A Külker Sport Club is nehéz helyzetbe került, hiszen bázisát elvesztette. Ezért a KSC Vitorlás szakosztálya is újjászervezõdött. Elszakadt a KSC klubtól és önálló vitorlás klubbá alakult 1992-ben Külkereskedelmi Vitorlás és Szabadidõ Klub néven még némi “külkeres” támogatással. A támogatás elsõsorban abból állt, hogy a tulajdonosoktól (egykori külker vállalatok) a telepet bérelhettük és ellenszolgáltatásként némi sport szolgáltatást adtunk dolgozóiknak. Ez a konstrukció hosszú távon nem biztosította volna a klub létezését, ezért a klub tagjai meg alakították a Kereked Kft-t, amely azután több lépcsõben megvásárolta a tulajdonosoktól a telep többségi részét 1999-2001 években. Ezzel hosszú távra biztossá vált a klub bázisa. Így a “külkeres gyökerek” megszûnésével a klub nevet is váltott a klubbal szomszédos kereke di öbölre utalva: Kereked Vitorlás Klub Csopak. A klub vezetése is átalakult. Diószeghy László után Fináczy György lett a klub elnöke. Munká ját két alelnök és egy tizenkilenc fõs vezetõség segíti. Ez a grémium tudatosan úgy lett megvá lasztva, hogy a fiatalabb generáció többségben legyen és az itt munkálkodó ifjak mielõbb rutint szerezzenek a klub vezetésében és majd átvegyék azt.
A jelen…
Jelenleg mintegy kétszáz fõ (klubtagok és családtagjaik) élvezik az egyre szépülõ klubot és an nak bõvülõ szolgáltatásait. Ismét megindult a versenyzõ fiatalok nevelése Holczhauser András vezetésével.
Egyre több klubtag vásárol saját hajót, de sajnos a kikötõhelyek beteltek. Elsõ lépésként a fogyó nádas és kikötõnk védelmére hullámvédõ kõszórást tervezünk a szom szédos Egis klubbal és a Mahart-tal közösen. Középtávú terveinkben szerepel néhány kikötõhely létesítése is.
Kereked Vitorlás Klub © 2017
8229 Csopak, Örkény István sétány 14.
Spartacus Vitorlás Egylet
A VITORLÁS EGYLET TÖRTÉNETE RÖVIDEN
A Spartacus Vitorlás Egylet 1990-ben alakult. Alapítói a megszüntetett Budapesti Spartacus SC Vitorlás szakosztályának tagjai voltak, akik az új egyesület nevének a megválasztásával is jelezték, folytatni kívánják az arra érdemes hagyományokat. Ugyanígy történt ez akkor is, amikor az 1949-ben alapított Honvéd, Vitorlás Egyesület, majd a Budapesti Honvéd Vitorlás Szakosztálya, azután 1957-től a Bp Művész SC táblája cserélődött a bejáratnál Bp Spartacus SC-re, csak a név változott, a tagok és a szellem nem.
1991-ben lehetőség nyílt az OKISZ-tól megvásárolni a létesítményt, 93-tól pedig a területet is. Így a Spartacus Vitorlás Egylet a tagjai tulajdonában lévő telepen működik és azt gazdálkodó tevékenységével üzemelteti.
A telep területe a földvári kikötő 1936-37-es kotrásakor kitermelt iszap elhelyezéséből keletkezett mesterséges sziget, területe 7400 négyzetméter. A terület északi harmadán a Királyi Magyar Yacht Club épített klubházat, 1939-ben avatták fel. A Honvéd a terület déli, akkor még teljesen csupasz részét kapta 1949-ben, ahol sátrakban kezdték meg a sportéletet. A két terület 50-ben lett összevonva. A KMYC klubház szinte változatlan formában ma is a klubház, iroda, a hajdani Honvéd területen felépült és rengeteg változáson átesett épület a szállások, raktár, műhely, étterem, gondnoki lakás, szociális blokk helye. A telepet 3 oldalról a Balaton veszi körbe, a part felől a hajdani Mélyépítők, ma Földvári Yacht Club a szomszéd.
A Spartacus Vitorlás Egyletnek közel száz tagja van, rajtuk kívül az arra érdemes sportolók versenyző tag státuszban, az ifik pedig az utánpótlásként vesznek részt a telep életében.
Forrás: www.spartacus.hu
